HER2-pozitív vagy HER2-negatív?
- amit a HER2 receptorról tudni kell emlőrák esetén
Az emlőrák a daganatos megbetegedések élvonalába tartozik, évente 7000-7500 új megbetegedés van, ugyanakkor a korszerű kezelések eredményeként nagyon sokan élnek közöttünk ezzel a diagnózissal, de gyógyultan vagy tünet- és betegségmentesen. Majd mindenki környezetében, közvetlen családjában vagy ismerősei között akad emlődaganatos nő, de akár férfi is. A betegség világszerte kiemelt figyelmet kap, hiszen sok mindenkit érint. Ugyanakkor megfelelő tájékoztatással akár meg is előzhető, szűréssel pedig korai stádiumban felismerhető.
De mi a helyzet azokkal, akik elszenvedői a betegségnek, netán érdeklődő családtagok, jó barátok? Mi az, amit tudunk és mi az, amit megtudhatunk, megismerhetünk és megérthetünk egy ilyen bonyolultan viselkedő kór esetén? Vajon csak az egészségügyi dolgozók privilégiuma a rejtélyes, ismeretlen szavakat és fogalmat soroló leletek ismerete, vagy az érintettek is jogosultak informálódni, hogy megérthessék, mi történik velük? Míg régebben szokás volt kegyesen elhallgatni, és a beteg „érdekében” mellébeszélni az őt érintő betegségről, ez manapság már nem járható út. Mindenkinek joga van ismerni saját helyzetét és lehetőségeit. A gyógyulás is biztosabb, ha teljes hittel és világos elképzelésekkel közelítünk felé. Ma már törvény szabályozza a betegek felvilágosításának és a betegtájékoztatásnak a módját. Egyre több időt kell eltöltenünk azzal, hogy elmagyarázzuk, mit miért teszünk, de még így sem mindig sikerül minden kérdést tisztázni. Az információszerzésben növekvő szerepe van a médiának és az internetnek. Jó látni a betegklubok, egyesületek működését, akik terjesztik az adott betegségekkel kapcsolatos tudnivalókat, újdonságokat, összefogják a betegeket. A közösségek reményt nyújtanak akkor is, amikor egy sokkoló hír után, elveszve a sok információ kavalkádjában csak a bizonytalanság érzése fokozódik.
Jó néhány évvel korábban a köztudatban az a hiedelem élt, hogy az emlődaganat, mint minden más daganat, halálos kór, és mindenki csak abban bízott, hogy nincs távoli áttét. Ma ez is átértékelődni látszik, hiszen ha meg nem is gyógyítható teljesen, még egy áttétes betegség is eredményesen kezelhető. A daganat viselkedését, kezelését és a betegség kimenetelét nem csak az dönti el, hogy mekkora a csomó és volt-e nyirokcsomó vagy távoli áttét, hanem az is, hogy milyen a daganat biológiai viselkedése. Néha nagyon nagy daganatok is későn adnak áttétet, míg egy centiméteresek is lehetnek áttétképzőek, agresszívek. Ha elővesszük a leleteinket és a nagyon sok információt tartalmazó szövettani leírást, abból sok minden kiolvasható. A daganat mérete, az érintett nyirokcsomók száma, de az is, hogy a daganatot alkotó sejtek milyen tulajdonságokkal bírnak.
Régóta tudjuk, hogy az emlődaganatok egy típusa érzékeny ösztrogénre, a női hormonra. Ezért ez a típus jól kezelhető tablettákkal, hiszen ezek a daganatos sejtek ösztrogén receptorokat (ER) tartalmaznak a felszínükön. Újabban felfedezték, hogy léteznek egyéb receptorok is, amelyek bizonyos növekedési faktorok hatására gátlástalan osztódásra serkentik a daganatot. A HER receptorok családja ilyen. Négyfélét különböztetünk meg, ezek közül a HER2 receptornak kiemelt a szerepe az emlődaganatok viselkedésében és kezelésében. Az összes felfedezett emlődaganat közel negyede tartalmaz HER2 receptort, ezeket korábban úgy jellemeztük, hogy agresszívebbek, gyorsabban terjednek és rövidebb a túlélés. Amióta ismerjük és használjuk a HER2 receptorgátló ellenanyag kezelést, ennek a daganattípusnak a megítélése és gyógyulási esélye is sokat változott. Ezért elengedhetetlenül fontos a HER2 receptorok jelenlétének ismerete a daganatban. Szerencsére ennek meghatározása ma már minden emlőcentrum patológiáján elérhető. Akkor tekintjük HER2-pozitívnak a daganatot, ha ennek értéke IHC +++, azaz három pozitív jel van mellette, vagy az úgynevezett FISH vizsgálat erősíti meg, azaz FISH pozitív. Ez esetben a célzott HER2-gátló terápia korai, még áttétet nem adó, de áttétes daganat esetén is indokolt, ha egyéb körülmény nem teszi lehetetlenné. Ugyanis, bár ez a kezelés nem kemoterápia, ennek is lehetnek mellékhatásai, például szívbetegség esetén megfontolást igényel a kezelés elkezdése.
Ha a daganat nem mutat HER2-pozitivitást, akkor is van lehetőség korszerű, célzott biológiai terápiára. Ez a kezelés elsősorban a HER2-negatív áttétes emlőrákban szenvedő betegek számára jelent előrelépést, akiknél korábban nem volt mód célzott biológiai terápia alkalmazására. Ezen betegeknél a daganat érellátását gátló gyógyszeres kombináció tudja a jelenleg leghosszabb betegségmentes időszakot biztosítani. A kezelés lényege, hogy a vérellátás gátlásával megakadályozhatjuk a daganat tápanyag és oxigén ellátását, ami a daganat elsorvadásához vagy a továbbterjedés lassulásához vezet.
Előfordul az is, hogy a betegség lefolyása alatt a korábban HER2-negatív emlődaganat HER2-pozitívvá alakul át, vagy fordítva. Ezért a betegeknek is érdeke, hogy mintavétel történjen egy-egy újabb gócból vagy áttétből. Ne legyünk elutasítóak! A beavatkozás kellemetlen ugyan, de fontos a további kezelési terv felállításához, hiszen sok esetben évek telnek el az emlődaganat és a távoli áttétek képződése között. Ezért a daganat jellemzői, így a HER2 státusz is változhat az idők során. A biztos diagnózis segíthet nekünk, hogy sikeresebben felvehessük a harcot a daganat ellen, és ez közös érdekünk.
Dr. Szentmártoni Gyöngyvér