Cikk

Jó tanácsok utazóknak

Nyaralásunkat igencsak meg tudják keseríteni a rosszullétek, betegségek. Idegenben, ahol ismeretlen a nyelv és az orvos is, még kellemetlenebb ágynak dőlni. Éppen ezért mindig aktuális téma, hogy hogyan védhetjük ki a tipikus úti betegségeket.

Napszúrás

Ha óvatlanul túl sok időt töltünk az erős nyári napon, napszúrást kaphatunk. Ilyenkor egyszerre túl sok UV-sugárzás ér bennünket és tulajdonképpen steril (azaz kórokozók nélkül keletkező) agyhártyagyulladáson esünk át. Ez kezdetben tünetmentes, és sokszor csak később, a starndolást követően, órák múlva szembesülünk a jellegzetes panaszokkal: fokozódó fejfájás, hányinger, fénykerülés, szédülés, fáradtság, nehézlégzés, kínzó szomjúság. A panaszok akár eszméletvesztésig fokozódhatnak. Kisgyermekeknél és idősebb embereknél különösen veszélyes és kellemetlen a napártalom.

Fontos, hogy a napszúrásos beteg sok folyadékot igyon, elsötétített szobában feküdjön, és hideg vizes borogatást tegyen a homokára. Ha néhány napon belül nem javul az állapota, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A legjobb persze elkerülni a bajt: a legveszélyesebb órákban, 11 és 3 óra között ne tartózkodjunk napon, főleg ha vízparton nyaralunk. Gondoskodjunk védelemről, főleg a fej és a nyak megóvására ügyeljünk! Használjunk széles karimájú kalapot, világos színű sapkát, bújjunk napernyő alá, viseljünk jó minőségű, nagyméretű napszemüveget.

Hasmenés

Az utazók hasmenése gyakori egészségügyi probléma a külföldi tartózkodás alatt. A betegség forrása a szennyezett étel vagy ivóvíz. A hasmenéshez gyakran társul puffadás, láz és gyengeség. Járhat hányással is. Hirtelen kezdődik, szerencsésebb esetben 3-4 nap múlva magától megszűnik. Nem jelentéktelen betegség, hiszen még egy felnőtt ember is gyorsan, akár egy nap alatt is ki tud száradni, és le is gyengülhet a nagy folyadékveszteségtől. A gyógyítás kellő folyadék és só-utánpótlással történik, szükség szerint orvos felírhat antibiotikumot is.

A nem megfelelően kezelt félig sült vagy nyers húsok, halak, kagylók, osztrigák, nyers zöldségek, gyümölcsök, csapvíz, jégkocka, tej és tejtermék átvihetik a kórokozókat. A tiltó listán szerepelnek még a hámozatlan gyümölcsök, majonéz, hideg szószok, salátás szendvicsek, fagylalt. Ezeket déli országokban, Ázsiában, Afrikában csak megbízható helyen fogyasszuk vagy jobb, ha ki is hagyjuk. Ahol nem iható a vezetékes víz, ott fogmosásra is palackozottat kell használni, csak átfőtt húsokat szabad enni, a gyümölcsöt, zöldséget lemosva, lehámozva esetleg fertőtlenítő vízbe áztatás után lehet csak fogyasztani.

Rovarcsípés

Nagyon kellemetlen tud lenni a méhek, darazsak csípése is. Nemcsak a kezünk, vállunk, törzsünk van veszélyben, hanem a letett cipőbe, szandálba is beleszállhatnak a bogarak, és felvételkor azonnal megtapasztaljuk fullánkjuk erőteljes csípését. Az általános reakciókat (viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helyén) nem allergia okozza, hanem a méregben lévő toxinok.

A bőrtüneteken kívül a rovarcsípés természetesen okozhat súlyos allergiás reakciókat is, mint a gégevízenyő, nehézlégzés, gyengeség, gyomorfájás, hányás, hasmenés, ájulás. Ha valakit már ért csípés, és a csípés helyén éles helyi reakció (bőrpír, duzzanat) alakult ki, annak fokozottan figyelnie kell a rovarokra, mivel egy következő csípéstől súlyosabb állapotba kerülhet. Még a nem allergiás családtagok is vigyenek magukkal antihisztamin tablettát nyaraláskor és kiránduláskor, illetve csomagoljunk a táborozó gyermeknek (háziorvossal feliratható), és csípés esetén azonnal vegyük be.

Márton Anita